Nyolcvan éve tört ki a második világháború
Nyolcvan éve, 1939. szeptember 1-jén tört ki a második világháború, az emberiség történetének legpusztítóbb fegyveres konfliktusa. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:
A háború előzményei az első világháborúig nyúlnak vissza, amely után a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár féktelen demagógiával használta ki a németek revánsvágyát, sorra szegve meg a békefeltételeket. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. A britek és franciák az újabb háború elkerülését célzó megbékélési politikáját kihasználva 1938. március 12-én elfoglalta Ausztriát (Anschluss), majd az év szeptemberében megrendezett müncheni konferencia után Csehszlovákia szudétanémetek lakta részét, végül 1939 márciusában a maradék Csehországot is. Hátát a Szovjetunióval 1939. augusztus 23-án megkötött megnemtámadási szerződéssel biztosította (a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradéka Kelet-Európa egy részét is felosztotta a két nagyhatalom között).
A "casus belli", a háború oka a danzigi kérdés lett. Az 1919-es békeszerződés a teljes egészében német lakosságú Danzig kikötőjét, a mai Gdanskot "szabad várossá" nyilvánította, s hogy Lengyelországnak kijáratot biztosítson a tengerhez, közelében szárazföldi folyosót (danzigi korridor) alakított ki, amely elvágta Kelet-Poroszországot anyaországától. Hitler a müncheni konferencia után egyre radikálisabb követelésekkel állt elő, végül már - az ott élő németek védelmére hivatkozva - a város betagolását követelte a Harmadik Birodalomba, amiről persze a brit és francia kormány garanciájában bízó lengyelek hallani sem akartak. A háborúra tudatosan készülő Hitler már 1939 áprilisában kidolgoztatta a terveket Lengyelország lerohanására, és felmondta az öt éve kötött lengyel-német megnemtámadási szerződést. Augusztus 31-én éjjel lengyel egyenruhába öltöztetett német kommandósok támadták meg a határ német oldalán fekvő gleiwitzi (ma Gliwice) rádióadót, és lengyel nyelvű németellenes kiáltványt olvastak be, majd néhány bűnöző felismerhetetlenné torzított, ugyancsak lengyel uniformisba öltöztetett holttestét hagyták a helyszínen.
A provokációt ürügyül használva 1939. szeptember 1-jén hajnali háromnegyed ötkor a néhány nappal korábban "udvariassági látogatásra" a danzigi kikötőbe érkezett német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a helyi lengyel támaszpontot, nem sokkal később megindult a német hadigépezet, amely rövid idő alatt eltaposta Lengyelországot. A Wehrmacht egy hónap alatt elfoglalta az ország nyugati részét, a keleti vajdaságok pedig a szeptember 17-én (a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében) benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá kerültek. A brit és a francia kormány szeptember 3-án ultimátumot intézett Hitlerhez, amelyben a hadműveletek leállítására és a tárgyalások megkezdésére szólították fel. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Németországnak, ezzel hivatalosan is megkezdődött a második világháború. A nyugati fronton a brit expedíciós csapatok csak szeptember közepén érkeztek Franciaországba, nagyobb szabású hadműveletek nem történtek; ezt a néhány hónapot illették később a franciák a fura háború (drole de guerre), a németek az ülőháború (Sitzkrieg) elnevezéssel.
A világégés Európában a náci Harmadik Birodalom 1945. május 8-i kapitulációjával ért véget, a csendes-óceáni fronton Japán csak szeptember 2-án, az amerikai atombomba bevetése után tette le a fegyvert. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, harcok folytak 40 ország területén és az összes óceánon, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok számát 27, a civilekét 25 millióra teszik.
